A Bánságban a falunapok divattá váltak. Egy-egy magyar település 2-3 naposra tervezett ünnepségsorozatot próbál meg a hagyomány szintjére emelni. Ennyi energiája van még az egyre inkább elszórványosodó bánsági magyar falvaknak, amikor hazavárják a falu szülötteit is, akik már máshol élnek. Aug. 12-én lesz a Végvári Falunap. - Bunyaszekszárd Napja: a hónap második vasárnapján tartják a megemlékező falunapot, melyen az egykor létezett településre és az elődökre emlékeznek az elszármazottak. A település 1866-1981 között létezett. - Aug. 10-én, a Zsombolyai Napokon lesz a Peter Jung-emlékmű leleplezése. A Majláthfalvi Hétvége aug. 11-12-én lesz, a Szapáryfalvi Napokat pedig aug. 24-26 között tartják. /KIRÁLY ZOLTÁN: Falunapok a Bánságban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./
2001. augusztus 16.
Kaba Gábor RMDSZ-es polgármester nyitotta meg aug. 10-én a negyedik alkalommal megszervezett Zsombolyai Napokat. A városközpontban leleplezték Peter Jung (1887 - 1966) zsombolyai költő-újságíró mellszobrát. Másnap volt lovasbemutató, fogathajtó és lovasversenyekkel, emlékezve Csekonics József tábornokra, a zsombolyai magyar grófi család kimelkedő egyéniségére, aki nagy érdemeket szerzett a magyarországi lótenyésztés fellendítésében. A szabadtéri színpadon román, magyar és szerb vendég-, illetve helyi folklóregyüttesek mutatták be tudásukat. Eljött a Nagy Albert vezette Szeged Táncegyüttes is, majd Nagykikinda testvértelepülés Egység nevű magyar tánccsoportja is fellépett. /Pataki Zoltán: IV. Zsombolyai Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./
2006. augusztus 7.
A bánsági tolerancia szimbóluma az a hármas szoboravató, amely augusztus 5-én történt Zsombolyán: Bartók Béla magyar (1881–1945), Emmerich Bartzer német (1895–1961) és George Enescu román (1881–1955) zeneszerzők szobrait avatták, a zsombolyai főutca másik oldalán az évekkel ezelőtt leleplezett Petőfi Sándor-, Mihai Eminescu- és Peter Jung-szobrok sorakoznak (valamennyi alkotás Soltész Teophil helybéli művész alkotása). Bartzer szimfonikus zeneszerző szobrát unokái leplezték le. A nagyszentmiklósi születésű, világhírű magyar zeneszerző, Bartók Béla szobra azért áll immár Zsombolyán is, mert ő a térség legnevesebb személyisége. A különböző etnikumok hagyományainak, népzenéjének kutatójaként még ma is ő a legteljesebb román népzenei gyűjtemény szerzője, amelyet még mindig nem fordítottak le angolról román nyelvre – fejtette ki Szép Gyula, az RMDSZ országos kulturális ügyvezető alelnöke, miután Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnökkel közösen leleplezte a szobrot. George Enescut annyi köti a Bánsághoz, hogy Bartók kortársa volt. A szobrok felállítását a németországi székhelyű Zsombolyai Svábok Egyesülete, a Communitas Alapítvány és a helyi önkormányzat támogatta. /Pataky Lehel Zsolt: Hármas szoboravató Zsombolyán. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 7./
